Röviden? Nem volt egyszerű!
Július végén kaptam meg az állásajánlatot a Jacobs-nál Hollandiában, 2-3 héttel később már szinte minden sínen volt: a kiutazás, a szállás és az elintézendő "papírmunka". Mivel ki akartam vinni a motoromat is (nemigen láttam esélyt arra, hogy belátható időn belül, normális áron el tudjam adni), egy szállítmányozó-költöztető vállalkozóval egyeztem meg. A kinti szállásom bérleti szerződését augusztus elején aláírtam (látatlanban, ami - mint utóbb kiderült - hibának bizonyult), itthoni/kinti papírmunkát (pl. születési anyakönyvi kivonat angolul, külügyminisztériumi hitelesítéssel) elintéztem vagy ismert volt az eljárás. Ez utóbbi (mármint a papírmunka) nem túl bonyolult, tekintve hogy Magyarország is az EU tagja és a tavalyi év óta minden országban szabad a munkavállalás.
Három nappal az indulás előtt (a tervezett indulás augusztus 31-én péntek este volt) természetesen (?) beütött a "krach". Kedd délután kaptam egy emailt a fuvarosomtól, hogy ő mégsem ér rá, ellenben van egy ismerőse, aki ki tud vinni. A probléma az egészben az volt, hogy az új fuvaros egy platós-ponyvás autóval vitt volna ki (furgon helyett), amelynek a platómagassága ~120-130 cm. Na most, hogy a fenébe szedjem le a 300+ kilós motoromat ebből a magasságból? Szóval két lehetőségem adódott: vagy szervezek valami "darust" kinn (Hollandiában hétvégén!), vagy találok egy másik fuvarost 3 nap alatt, aki ki tud vinni... Szóval egy kicsit (?) ideges és morcos voltam. Szerencsére a jó szerencse közbeszólt: Ancsának köszönhetően felvettem a kapcsolatot egy szegedi salsa-s ismerőssel, aki történetesen egy fuvarszervező cégnek dolgozik; másnap estére minden le volt zsírozva (ezúton is köszönet Ildinek!). A kiút többé-kevésbé problémamentes volt: szombat délután 2 felé indultunk és másnap reggel fél 8-ra érkeztem meg (azért az utolsó 2-3 órában egy kicsit paráztam, mivel a sofőr alvás és pihenés nélkül vezette le az 1500 km-t, így félig aludt vezetés közben (ahhoz képest elég jól csinálta, biztos van benne gyakorlata).
A kora reggeli megérkezés miatt természetesen én voltam a "házinéni" ébresztője. Na itt jött a következő sokk: a lakás elég gáz volt, valahogy nem ezt vártam a fényképek alapján. Konyha és fürdőszoba gyakorlatilag nem létezik (a konyha szerintem nincs 1 m2-nél, a fürdő és WC pedig együttesen 1,5 m2-nél több), arról nem is beszélve, hogy tiszta kosz volt mindenütt (pedig nem vagyok épp tisztaságmániás), szóval a vasárnap reggelem egy jó kis takarítással, bútorrendezgetéssel kezdődött. Dél felé nagyjából berendezkedtem (a ruháimat a bőröndökből még a mai napig nem pakoltam ki, mivel nincs hova), s ledőltem aludni pár órát. Az ágy legalább kényelmes volt...
Néhány óra alvást követően gondoltam egy kicsit körbenézek Hágában, szóval motorra pattantam. Természetesen térképen, GPS-em nem volt (mit nekem egy ilyen kis város...), így annak rendje és módja szerint rendesen el is tévedtem: kb. Delft-ben voltam, amikor még nagyjából képben voltam az irányokkal, onnan teljes sötétség és kóválygás. Hágában az utakról mondjuk annyit érdemes tudni, hogy tele van körúttal, ami egyébként közel sem körút. Kb. 2 órányi kóválygást követően sikerült hazakeverednem, miután megkérdeztem egy kedves idős helyi párt, hogy hol van a Haagse Bos (magyarul Hágai Erdő). Sors fintora, hogy legalább 5-ször elmotoroztam mellette, csak nem sikerült felismerni az erdő másik oldalát.
Eléggé fáradtan és elkeseredetten értem "haza", még frissiben küldtem egy SMS-t az állásközvetítőnek (ő szervezte a szállást is), hogy jöjjön már reggel fél órával korábban, mivel egyeztetni szeretnék vele szállásügyben...
És néhány fénykép.
Ehhez nincs mit hozzáfűzni, a nappali korrekt
A háló is
A "konyha"
Ez meg a "fürdő"